GELSESZIGET

Polgármester: Magyar Győző
Önkormányzat: 8774 Gelse, Kossuth L. u. 20.
Tel: 93/360-379



Térkép a településről



Rendezvények

Látnivalók, nevezetességek
  • Új templom (1996-ban épült)
  • Világháborús emlékmű
  • A virágos Magyarországért versenyen rendszeresen indulnak.



Gelsesziget név eredete

(1320 körül Zygeth)

A Sziget helységnév a sziget főnévből keletkezett.

A megkülönböztető szerepű Gelse előtag Gelse szomszédságával kapcsolatos.




Túra útvonalak

Gelsesziget éves programterve


Gelsesziget község történeti leírása
(Szemelvény a gelseszigeti Hírmondóból)

A község eredete ismeretlen. Területváltozás 1871 óta nem történt. 1848 előtt a telekkönyvi és úrbéri adatok szerint úrbéres község. 1871 után is kisközség. A község anyakönyvileg Gelséhez tartozott. A község életében és szervezetében eredeti és különös intézmények, említésre méltó események nincsenek. 1280-ból találjuk legelőször nevének említését: " Gelse Alsórajk alatt, tőle délre fekszik Gelse- sziget. " Ez azonban csak nevének említése. A történészek 1320-tól dolgozták fel történetét. 1320. Gelsesziget Zala vármegye, Nagykanizsa járás.
Holub József : Községek c. feldolgozásából a következőket tudhatjuk meg : A XIII. század végén egy Szelesziget nevű községgel találkozunk , amely Hahót comes fia István mester birtoka volt, s amelyet 1299-ben Bagotával együtt Atyusz comesnek adott cserébe. Ekkor még csak föld-nek /terra/ mondták, nem falunak, s megmondja az oklevél azt is, hogy Gelse földtől új ha-tárokkal választották el.

Kétségtelen tehát, hogy a mai Gelsesziget volt ez, amely Nagykanizsától északra, Gelsétől délre fekszik. 1313-ban Atyusz comes fia János mester, ezt az Újudvar és Bagota közt fekvő birtokot Lőrinte nembeli Ant fia János comesnek adta sok szolgálatáért, aki különben rokona volt, mert felesége a szintén Hahót nembeli Szabari lány volt. Később úgy látszik idegen kézre került, mert 1360-ban Atyusz fiának, Jánosnak a fiai, s Ant Tamás úgy egyeztek meg, hogyha meg tudják szerezni Pacsa és Sziget birtokokat, akkor megfelezik egymás között.

Úgy látszik, hogy e birtokok Ant unokájának, Pacsai Istvánnak halála után kerültek királyi kézre, s Pacsai nagybátyja, Tamás és a Szabariak régi birtokosai igyekeztek megszerezni. Pacsai Istvánt ugyanis ekkor mármint néhait említették. Jánosnak azonban volt egy lánya is, Kata, akire ráhagyta apja Pacsa és Sziget nevű birtokokat, amelyeket 1383-ban be is iktattak. Ez ellen azonban Alsólend-vai Miklós bán fiai, István és János bánok pert indítottak, de a per végeredménye nem ismert. Pacsai Tamás birtokait királyi adományul ezek szerezték meg, 1384-ben ők elégítették ki Tamás özvegyét. Ezek fiaival szemben azonban perrel lépett fel Isabori Laczk fia János, s 1399-ben úgy egyeztek meg, hogy Pacsát és Szigetet megfelezték egymás között.

A XV. Század elején a Bánffyak hűtlenségük miatt elvesztették birtokaikat, s ezeket Ostfiak kapták meg. Ezek azonban visszaadtak nekik mindent, s ezért más birtokokkal együtt pacsai és szigeti részjószáguk adták nekik. /1404-1459/ Ostfi Gergely már 1406-ban a feleségére hagyta ezeket a birtokokat, az ő halála után pedig rokonaira, Molnári Péter fiaira. Zsigmond parancsára a Zalai konvent a Molnáriakat be is iktatta. Ezek után nemsokára meghalt Ostfi.

1432-ben Bánfi István fiaira panaszt emeltek a vármegye előtt, hogy bár Ostfi birtokainak egy része, köztük Sziget is rájuk szállt volna, azokat azonban a Molnáriak foglalták el. Végül is a birtokok a molnáriak kezén maradtak. Molnári Péter birtokai között szerepeltek a Szigeti és Pacsai részek is. Már a XIV. század végén találkoztunk itt az Isabori Laczkfi családdal, akik 1399-ben egyezségileg kapták meg a Bánffyaktól Pacsa és Sziget felét. Ezekkel később nem találkoztunk, de 1450-ben ismét feltűnnek, amikor Isabori Laczkfi János fiának Istvánnak a gyermekei eltiltják Molnári Püspök Domokost és N. Darabos Lászlót, Jákobot és Márkot Pacsa és Sziget elfoglalásától.

1460-70. táján Laczk István fiai, János és László, valamint lányai Zsófia /Ormánd Balázsné/ és Orsolya birtokaikat megfelezték. Akkor itt 10 lakott telkük volt. Kaczor János fia, György, hamis oklevelek felmutatása miatt fej- és jószágvesztésben marasztaltattak el, s ezért a király el akarta adományozni birtokaikat. 1469-ben azonban János unokája, István lánya, Márta nevében tiltakozott Darabos Balázs az ellen, hogy Márta részeit is eladományozza. 1485-ben Darabos Gergely fizette ki Darabos Balázs özvegyének a hitbérét. A szabari, pacsai, szigeti stb. részekhez azonban jogot tartottak a Bánffyak is még mindig.

1492-ben Bánffy Miklós és Jakab eltiltották Ulászlót azoknak az itteni részeknek eladományozásától, amelyek valami módon Darabos Gergely kezén vannak. Ozsvát zágrábi püspök és Darabos Gergelyt, azoknak megszerzésétől tiltották el. 1494-ben Zeleszigete birtokról olvashatunk, amely Darabos Gergelyé volt, s amely Wáraszlói János özvegyénél volt zálogba, aki azonban ekkor Kaczor Lászlónak adta zálogba. Így nagyon valószínű, hogy a mai Gelsesziget volt ez. Úgy látszik azonban, hogy közel ehhez volt egy másik Sziget is.

Amikor 1320-ban megjárták Gelse, Lak és Berzence birtokát a Kanizsa vize felé, Trötöl Miklós mestert iktatták be az említett birtokokba. Úgy látszik, hogy Sziget is az övé volt, vagy később szerezték meg, mert 1388-ban a fia Gelse, Sziget és Lak birtokokat cserébe Zsigmond királynak adták. Még az évben Zsigmondtól adomány-levelet kaptak a három birtokra. Kanizsai László fiai Kanizsai Imrének kötötték le zálogba a gelsei és szigeti részeiket, amelyeket azonban ő, a zavaros időkben, közös érdekből elzálogosított. 1446-ban kötelezték magukat, hogy közösen fogják kiváltani. Később azonban nem találkozunk itt a Kanizsaiakkal, s nem szerepel ez a birtok a század végéről a XVI. század elejétől ismert urbáriumokban sem - így valamilyen módon kikerült a kezükből.

1466-ban Kaczor Pétert és Györgyöt itt idézik meg, így ekkor már az ő birtokuk. Sőt, ha szó szerint elfogadjuk Debrentei Tamás püspöknek és D. Himfi Imrének 1470-ben előadott panaszát, - hogy Kaczor János, György és Péter, laki, szigeti, berzencei és mántai jobbágyai Albert halála után az ő szerdahelyi kúriájára törve onnan elvittek okleveleket és más holmit, akkor már 1440-ben a Kaczorok birtoka volt. Lehetséges, hogy előbb zálogbírták, s csak ezután szerezték meg gyökeres joggal.

1487-ben Szerdahelysziget néven említik, ahol Kaczor Péternek volt 3 1/2 jobbágytelke, egy malma, 30 hold szántója, 3 kaszáló rétje, s 6 1/2 hold erdeje, amelyekbe ekkor 50 forint erejéig Kanizsai Lászlót iktatták be. De volt Péternek birtoka a másik Szigeten is, amelyet Szeleszigetnek / a mai Gelsesziget / neveztek, mégpedig 2 jobbágytelek, 28 hold szántója, 2 kaszáló rétje, erdeje és szőleje, amelybe hasonlóképp iktatták be 50 forint erejéig Kanizsait. Kaczor György, Sárkány János és fia László ellenében fő- és jószágvesztésben marasztaltat. Zálogba lekötötte Kaczorlak és Szerdahelyszigete felét.

1511-ben Sárkány László tiltakozott, hogy ő kiváltotta volna Both Jánostól, akihez Sárkány Jánostól került volna. A feljegyzések szerint 1520-ban egy Kissziget nevű birtokot találunk a Kaczorok birtokában. Miklósnak volt itt részjószága, amelyet 1520-ban a kapornaki apátnak és Kapornaki Pál diáknak zálogosított el. 1524-ben Kaczor Albertnek itteni és szerdahelyszigeti részeit említik a történészek, amelyekbe zálog jogon özv. Montar Jánosnét, Ilonát iktatják be. Ugyanebből az évből ismerünk egy másik oklevelet, amely szerint Ilona asszonyt áprilisban zálogjogon beiktatták Kaczor Albert részeibe többek között Nagyszigeten, és Kisszigeten. Minthogy az összes birtokok egyeznek az április 11-i és 29-i oklevélben, kétségtelen, hogy Szerda-helyszigete másik neve Nagysziget volt.

Holub József : Községek c. feldolgozásából ennyit tudhattunk meg községünk eredetéről.