PÖLÖSKEFŐ

Polgármester: Kánnár Antal Önkormányzat: 8773 Pölöskefő, Szabadság tér 2. Tel: 93/391-101

Térkép a településről

Általános bemutatás

Pölöskefő Nagykanizsától északra 20 km-re terül el. Közelében, keletről és nyugatról is fontos főútvonalak húzódnak. Területe sík, helyenként enyhén dombos. Vizenyős határa a megye egyik fontos vízrajzi pontja, völgyi vízválasztó: a falutól nyugatra ered Szévíz patak. A község határának keleti lapályos részén pedig a Principális-csatorna húzódik.

A települést először 1354-ben említették Pyliskefew alakban. Nevét onnan kapta, hogy a Pölöske-patak forrásánál, fejénél épült. Ezt a patakot ma Szévíznek nevezik. Területe a zalai apátság birtoka volt, melyet a Peleskei Ördög család használt. 1430-ban és 1446-ban Pölöske várának tartozékai között szerepelt, de később visszakerülhetett az apátság kezére, mert a XVI. század elején a Kaczorok tőlük vették zálogbirtokba. 1514-ben már ezen család és leszármazottainak tulajdonába került, de laktak a községben más nemesek is. A török többször elpusztította (1564-ben, 1572-ben) tulajdonosai pedig többször elzálogosították.

1592-ben ismét a pölöskei vár tartozékának mondták, melyet a várral együtt gyakorta sarcolt az ellenséges török. A hódoltság alatt is lakta néhány család, 17 házát írták össze. 1666-ban a telkek egy kivétellel puszták. 1687-ben a Kanizsa megvételére gyülekező zsoldosok a még meglévő telkeket és házakat itt is felégették. A közeli mocsarak közötti szigetekre menekült lakossága azonban hamarosan visszatért, s újjáépítették házaikat.

1754-ben épült fel a régi templom romjainak felhasználásával Mária Magdolna tiszteletére szentelt temploma (torony nélkül), papja azonban nem volt. A lakosság száma fokozatosan emelkedett. 1848-ban a 668 lakosú Pölöskefőn már elemi iskola működött. A falu körüli berek fokozatos lecsapolása után jelentősen megnőtt előbb a legelő, majd a szántó területe.

Kövezett bekötőutat 1930-ban kapott. 1925-ben elemi iskola indult, két tanteremmel, s két tanító végezte az oktatást. Pölöskefő népessége 1945-ig stagnált, majd növekedett, 1960-tól azonban lassan csökkent. Az iskolát 1948-ban államosították. A helyi oktatás azonban a körzetesítéssel és a lakosság csökkenésével fokozatosan megszűnt. Az 1976/77-es tanévtől már az alsó tagozat is Zalaszentbalázsra került, s a 70-es évek elejétől az óvodások szintén oda járnak.

A lakosság teljes mértékben római katolikus vallású, évtizedekig a nyelvészeti munkásságáért Pais Dezső-díjjal kitüntetett dr. Markó Imre Lehel esperes volt a község lelki pásztora. Műemlék jellegű építménye a községnek a Bűnbánó Magdolnáról elnevezett római katolikus templom, mely 1875-ben készült neobarokk stílusban. A templomkertben I. és II. világháborús emlékmű látható.

Pölöskefő 500 fős település. A lakosság túlnyomó része középkorú vagy fiatal, a gyerek létszáma kb. 80 fő. Az idősek száma nem haladja meg a középkorúakét. Megközelíthetősége 4 oldalról biztosított, ezért a falun jelentős az átmenő forgalom. A gyerekek túlnyomó többsége Zalaszentbalázsra jár óvodába és iskolába, 8 fő tanul a gelsei iskolában, őket a nehezen kezelhető vagy hátrányos helyzetűek közé sorolják. A körzeti orvosi rendelés Gelséhez köti a falut, egyházközségileg Zalaszentbalázshoz tartoznak.

A falu polgármestere tiszteletdíjas polgármester, 1990 óta tölti be ezt a posztot. A falunak saját jegyzősége van, ami nagy terhet ró az önkormányzatra, különösen a jegyzők gyakori változása miatt. A hivatal épülete szépen felújított, karban tartott épület, büszkék rá, hogy 2 számítógépük is van benne. Ugyanebben az épületben kapott helyet az orvosi rendelő és a házasságkötő terem is.

A faluközpontban található a kultúrház és a vele egy fedél alatt levő italbolt és a falu szülöttének, Mező Ferencnek a háza, amire a ház falán látható emléktábla hívja fel a figyelmet.

A munkaképes lakosság túlnyomó része Nagykanizsára vagy Zalaegerszegre jár dolgozni, de dolgoznak Zalaszentbalázson és helyben is. A falura nem jellemző, hogy igazán vállalkozással vagy gazdálkodással (nagy méretű gazdálkodással) foglalkoznának, kevés a helyi iparos. Ezzel szemben a munkanélküliség sem jelentős, 4-5 fős jövedelempótlós van Pölöskefőn. A nyárra tervezik, hogy közülük 1-2 személyt közhasznú munkásként foglalkoztassanak, akik a területrendezési, karbantartási munkákat elvégeznék a falu területén.

Pölöskefő közművesítettsége részleges, a víz és gázhálózat, telefonvonal kiépített, a szennyvízcsatorna hálózat illetve szennyvíztisztító megépítése még csak terv. Bár a falunak kultúrháza és sportpályája is van a faluközpontban igazán nagy közösségi életről nem lehet beszélni.

Pölöskefő az 1990-es évek kezdetétől jelentős fejlődésen ment keresztül. Megtörtént a helyi utak, járdák, középületek felújítása. Rendbehozták a két temetői ravatalozót, a községben levő kőkereszteket, a templom tetőszerkezetét. Házasságkötő termet és új orvosi rendelőt építettek, alakítottak ki. Befejeződött a faluház, a hajdani Pálffy-kúria felújítása.

A község életében az utóbbi időben bekövetkezett változások, fejlesztések arra utalnak, hogy a falu gondot fordít jelenére, jövőjére, s kedvező feltételeket képes teremteni az itt élőknek, s az ideköltözőknek. A fejlesztések a 2000-es évben is folytatódnak.

Sikeres pályázatok útján több nagyszabású beruházásra is sor kerülhet még az idei évben

• villanyvilágítást kap a Dusnokot Pölöskefővel összekötő-eddig sötét- útszakasz;
  
• játszótér épül korszerű fajátékokkal a sportpályán;
  
• a Milleniumi-ünnepséghez kapcsolódóan egész napos rendezvényt szerveznek ősszel, amelyen a falu minden lakóját szórakoztatni kívánják.

További lehetőségeket jelenthet - sikeres pályázás után - a sportegyesület felszerelésének bővítése és az önkormányzati épületek fűtéskorszerűsítése.

Az Önkormányzat rendszeres program szervezéssel kívánja felélénkíteni a falu közösségi életét és ehhez partnerek kívánja megnyerni a falu lakosságát.


Látnivalók

Műemlék jellegű építménye a községnek a Bűnbánó Magdolnáról elnevezett római katolikus templom, mely 1875-ben készült neobarokk stílusban. A templomkertben I. és II. világháborús emlékmű látható.


Szolgáltatások

• Körzeti orvosi rendelés heti 1 alkalommal a hivatal épületében
  
• Posta Széchenyi u. 6.
  
• Áfész vegyesbolt Ady u.11.
  
• Kettő vegyesbolt
  
• Italbolt
  
• Nyilvános telefonkészülék 2 db

• Sportpálya
  
• Kultúrház

• Szüreti felvonulás és bál
  
• Magdolna napi búcsú
  
• Anyáknapi műsor,
  
• Az idén augusztus 20.-ára tervezik a falunapot sportprogramokkal és esti bállal.

• a Dusnok-Pölöskefő közti terület közvilágításának kiépítése ( esetleg járda építése)
  
• a központi terület, a sportpálya rendezése, játszótér kialakítása, mely már megvalósult.

• a falu határában levő kb. 40 ha földterület magántulajdonosoktól megvásárlása (kb. 1-1,5 millió forint) és annak a parkosítása, tó kiépítése rajta
  
• falugazda hálózat létrehozása
  
• a csatornázás megvalósítása (Kacorlaki szennyvíztisztítóra való csatlakozással)

• Burgonyaleves
  A megtisztított, kockára vágott burgonyát sós vízben megfőzzük. Kevés fokhagymával világos rántást készítünk, és a levest berántva, még kb. 10 percig csendesen forraljuk. Csipetkét szaggatunk bele. Rántás helyett 1 dl tejfölös habarással sűríthetjük.
  
  
• Paradicsomos burgonyafőzelék
  A meghámozott, felkarikázott burgonyát kevés gyengén sós vízben megfőzzük. Vizébe egy közepes nagyságú hagymát főzünk és 1-2 zellerlevéllel is ízesíthetjük. Ha a burgonya félpuha, 1 dl paradicsompürét vagy levet adunk hozzá. Ha megfőtt, világos rántással berántjuk, ízlés szerint cukrozzuk és néhány percig még összeforraljuk.
  
  
• Burgonyás tészta
  60 dkg héjában főtt, meghámozott burgonyát áttörünk, és picit megsózzuk. Összedolgozzuk kb. 20 dkg liszttel és esetleg 2 evőkanál darával, 1-1 tojással és 1-2 dkg zsírt is adhatunk hozzá, ez növeli a tészta tápértékét. A tésztának se túl lágynak, se túl keménynek nem szabad lennie. A tésztát sós, lobogó vízben főzzük ki, akkor kész, ha feljön a víz tetejére. Ebből a tésztából készíthetünk derelyét, nudlit, szilvás gombócot.
  
  
• Derelye
  A burgonyás tésztát 1 cm vastagra nyújtjuk. Kettéosztjuk. Az egyik lapot megszórjuk cukorral és egyenlő távolságra kis lekvárhalmokat rakunk rá, a másik lappal beborítjuk. Ujjunkkal nyomjuk körül a lekvár halmocskákat és vágjuk ki a derelyéket éles késsel. Kifőzzük, és pirított zsemlemorzsára szedjük.
  
  
• Nudli
  A krumplis tésztából rudakat formálunk és ujjnyi vastag darabkákra vágva sodorjuk. Kifőzzük, leszűrjük és zsírban pirított zsemlemorzsába szedjük.
  
  
• Szilvás gombóc
  A krumplis tésztát kb. 4-5 mm vastag lapra nyújtjuk, ezt kb. 8x8cm-es kockákra vágjuk. Egy-egy kockára 1 kimagozott szilvát teszünk, amelynek a közepébe fahéjas cukrot szórunk. A kockákat összegömbölyítjük, kifőzzük, és pirított zsemlemorzsába forgatjuk.
  
  
• Lángos
  Személyenként kb. 15-20 dkg héjában főtt, tisztított, áttört burgonyát összedolgozunk 1 dkg élesztővel, kb. 7-8 dkg liszttel és kevés sóval. A tésztából zsemle nagyságú gombócokat formálunk. Ezeket 1-1/2 óráig letakarva pihentetjük, majd ujjnyi vastag lepénykékre nyújtva bő, forró olajban mindkét oldalán pirosra sütjük.
  
  
• Gánica
  A héjában főtt burgonyát megtisztítjuk és összetörjük. Egy lábasban lisztet világosra pirítunk, és a forró liszttel elkeverjük a meleg, áttört burgonyával. Annyi forró vízzel öntjük le, hogy a lisztet ellepje, így a tészta morzsalékosan szétesik. Sózzuk és összekeverjük kevés meleg zsírral.

Pölöskefő nevezetes szülötte dr. Mező Ferenc sporttörténész
(Pölöskefő, 1885. márc.13. - Budapest, 1961. nov. 21.)

Tanár, irodalomtörténész, sporttörténész. Eredeti családi neve Grünfeld. Hat éven át a nagykanizsai gimnázium diákjai volt, majd Zalaegerszegen Pais Dezső osztálytársaként érettségizett. Az ókor klasszikusait tanulmányozva jegyezte el magát egy életre a sporttal, s latin nyelvvel.

Érettségi után a budapesti Tudományegyetemre került, ahol latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett. Doktori értekezését Tibullus a magyar irodalomban címmel írta. Tanári működését Rákospalotán kezdte, majd 1913-tól kinevezték a zalaszentgróti polgári fiúiskola igazgatójának. (Nevéhez fűződik a zalaszentgróti sportegyesület megalakítása.)

Az első világháborút végig harcolta, leszerelése után Nagykanizsán volt tanár. 1918-ban Budapestre költözött, majd 1934-ig a budai Mátyás Gimnáziumban tanított, ekkoriban már rendszeresen jelentek meg sporttárgyú írásai.

Legnagyobb sikerét 1928.-ban érte el, amikor "Az olimpiai játékok története" című munkáját az amszterdami olimpián arany éremmel jutalmazták. Ő maga az Esztergomban értesült olimpiai győzelméről. Bár tanári állását nem adta fel, ettől kezdve a sporttörténetírásnak szentelte életét. Műve 1929-ben jelent meg először magyar nyelven, majd fordításban a világ számos országában.

Az első művet több mint hetven követte. Sporttárgyú műveit sok nyelvre lefordították. Elismert nemzetközi szaktekintély volt a sporttörténet területén.

1945 és 1948 között minisztériumi főosztályvezetőként a sportügyek intézésével foglalkozott. 1948-tól haláláig tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, a Magyar Olimpiai Bizottságnak pedig a főtitkára volt.

Munkáját számos magas kitüntetéssel honorálták. Szülőfalujában emléktábla, Nagykanizsán középiskola viseli az első zalai olimpiai bajnok nevét.