PÖLÖSKEFŐ

Polgármester: Kánnár Antal
Önkormányzat: 8773 Pölöskefő, Szabadság tér 2.
Tel
: 93/391-101



Térkép a településről





Általános bemutatás

Pölöskefő Nagykanizsától északra 20 km-re terül el. Közelében, keletről és nyugatról is fontos főútvonalak húzódnak. Területe sík, helyenként enyhén dombos. Vizenyős határa a megye egyik fontos vízrajzi pontja, völgyi vízválasztó: a falutól nyugatra ered Szévíz patak. A község határának keleti lapályos részén pedig a Principális-csatorna húzódik.

A települést először 1354-ben említették Pyliskefew alakban. Nevét onnan kapta, hogy a Pölöske-patak forrásánál, fejénél épült. Ezt a patakot ma Szévíznek nevezik. Területe a zalai apátság birtoka volt, melyet a Peleskei Ördög család használt. 1430-ban és 1446-ban Pölöske várának tartozékai között szerepelt, de később visszakerülhetett az apátság kezére, mert a XVI. század elején a Kaczorok tőlük vették zálogbirtokba. 1514-ben már ezen család és leszármazottainak tulajdonába került, de laktak a községben más nemesek is. A török többször elpusztította (1564-ben, 1572-ben) tulajdonosai pedig többször elzálogosították.

1592-ben ismét a pölöskei vár tartozékának mondták, melyet a várral együtt gyakorta sarcolt az ellenséges török. A hódoltság alatt is lakta néhány család, 17 házát írták össze. 1666-ban a telkek egy kivétellel puszták. 1687-ben a Kanizsa megvételére gyülekező zsoldosok a még meglévő telkeket és házakat itt is felégették. A közeli mocsarak közötti szigetekre menekült lakossága azonban hamarosan visszatért, s újjáépítették házaikat.

1754-ben épült fel a régi templom romjainak felhasználásával Mária Magdolna tiszteletére szentelt temploma (torony nélkül), papja azonban nem volt. A lakosság száma fokozatosan emelkedett. 1848-ban a 668 lakosú Pölöskefőn már elemi iskola működött. A falu körüli berek fokozatos lecsapolása után jelentősen megnőtt előbb a legelő, majd a szántó területe.

Kövezett bekötőutat 1930-ban kapott. 1925-ben elemi iskola indult, két tanteremmel, s két tanító végezte az oktatást. Pölöskefő népessége 1945-ig stagnált, majd növekedett, 1960-tól azonban lassan csökkent. Az iskolát 1948-ban államosították. A helyi oktatás azonban a körzetesítéssel és a lakosság csökkenésével fokozatosan megszűnt. Az 1976/77-es tanévtől már az alsó tagozat is Zalaszentbalázsra került, s a 70-es évek elejétől az óvodások szintén oda járnak.

A lakosság teljes mértékben római katolikus vallású, évtizedekig a nyelvészeti munkásságáért Pais Dezső-díjjal kitüntetett dr. Markó Imre Lehel esperes volt a község lelki pásztora.
Műemlék jellegű építménye a községnek a Bűnbánó Magdolnáról elnevezett római katolikus templom, mely 1875-ben készült neobarokk stílusban. A templomkertben I. és II. világháborús emlékmű látható.

Pölöskefő 500 fős település. A lakosság túlnyomó része középkorú vagy fiatal, a gyerek létszáma kb. 80 fő. Az idősek száma nem haladja meg a középkorúakét. Megközelíthetősége 4 oldalról biztosított, ezért a falun jelentős az átmenő forgalom. A gyerekek túlnyomó többsége Zalaszentbalázsra jár óvodába és iskolába, 8 fő tanul a gelsei iskolában, őket a nehezen kezelhető vagy hátrányos helyzetűek közé sorolják. A körzeti orvosi rendelés Gelséhez köti a falut, egyházközségileg Zalaszentbalázshoz tartoznak.

A falu polgármestere tiszteletdíjas polgármester, 1990 óta tölti be ezt a posztot. A falunak saját jegyzősége van, ami nagy terhet ró az önkormányzatra, különösen a jegyzők gyakori változása miatt. A hivatal épülete szépen felújított, karban tartott épület, büszkék rá, hogy 2 számítógépük is van benne. Ugyanebben az épületben kapott helyet az orvosi rendelő és a házasságkötő terem is.

A faluközpontban található a kultúrház és a vele egy fedél alatt levő italbolt és a falu szülöttének, Mező Ferencnek a háza, amire a ház falán látható emléktábla hívja fel a figyelmet.

A munkaképes lakosság túlnyomó része Nagykanizsára vagy Zalaegerszegre jár dolgozni, de dolgoznak Zalaszentbalázson és helyben is. A falura nem jellemző, hogy igazán vállalkozással vagy gazdálkodással (nagy méretű gazdálkodással) foglalkoznának, kevés a helyi iparos. Ezzel szemben a munkanélküliség sem jelentős, 4-5 fős jövedelempótlós van Pölöskefőn. A nyárra tervezik, hogy közülük 1-2 személyt közhasznú munkásként foglalkoztassanak, akik a területrendezési, karbantartási munkákat elvégeznék a falu területén.

Pölöskefő közművesítettsége részleges, a víz és gázhálózat, telefonvonal kiépített, a szennyvízcsatorna hálózat illetve szennyvíztisztító megépítése még csak terv. Bár a falunak kultúrháza és sportpályája is van a faluközpontban igazán nagy közösségi életről nem lehet beszélni.

Pölöskefő az 1990-es évek kezdetétől jelentős fejlődésen ment keresztül. Megtörtént a helyi utak, járdák, középületek felújítása. Rendbehozták a két temetői ravatalozót, a községben levő kőkereszteket, a templom tetőszerkezetét. Házasságkötő termet és új orvosi rendelőt építettek, alakítottak ki.
Befejeződött a faluház, a hajdani Pálffy-kúria felújítása.

A község életében az utóbbi időben bekövetkezett változások, fejlesztések arra utalnak, hogy a falu gondot fordít jelenére, jövőjére, s kedvező feltételeket képes teremteni az itt élőknek, s az ideköltözőknek. A fejlesztések a 2000-es évben is folytatódnak.

Sikeres pályázatok útján több nagyszabású beruházásra is sor kerülhet még az idei évben

További lehetőségeket jelenthet - sikeres pályázás után - a sportegyesület felszerelésének bővítése és az önkormányzati épületek fűtéskorszerűsítése.

Az Önkormányzat rendszeres program szervezéssel kívánja felélénkíteni a falu közösségi életét és ehhez partnerek kívánja megnyerni a falu lakosságát.


Látnivalók

Műemlék jellegű építménye a községnek a Bűnbánó Magdolnáról elnevezett római katolikus templom, mely 1875-ben készült neobarokk stílusban. A templomkertben I. és II. világháborús emlékmű látható.


Szolgáltatások


Intézmények

Rendezvények

A falu rövid távú fejlesztési tervei

Hosszú távú fejlesztési tervek
A fejlesztési tervekkel kapcsolatos teendőket, a pályázati lehetőségeket a jegyző figyeli és irányítja, segítséget nem igényelnek ebben. Kis lépésékben, kockázatok nélkül akarnak előre haladni a munkában.


Népi ételek - Burgonyából készült helyi specialitások

Pölöskefő nevezetes szülötte dr. Mező Ferenc sporttörténész
(Pölöskefő, 1885. márc.13. - Budapest, 1961. nov. 21.)

Tanár, irodalomtörténész, sporttörténész. Eredeti családi neve Grünfeld. Hat éven át a nagykanizsai gimnázium diákjai volt, majd Zalaegerszegen Pais Dezső osztálytársaként érettségizett. Az ókor klasszikusait tanulmányozva jegyezte el magát egy életre a sporttal, s latin nyelvvel.

Érettségi után a budapesti Tudományegyetemre került, ahol latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett. Doktori értekezését Tibullus a magyar irodalomban címmel írta. Tanári működését Rákospalotán kezdte, majd 1913-tól kinevezték a zalaszentgróti polgári fiúiskola igazgatójának. (Nevéhez fűződik a zalaszentgróti sportegyesület megalakítása.)

Az első világháborút végig harcolta, leszerelése után Nagykanizsán volt tanár. 1918-ban Budapestre költözött, majd 1934-ig a budai Mátyás Gimnáziumban tanított, ekkoriban már rendszeresen jelentek meg sporttárgyú írásai.

Legnagyobb sikerét 1928.-ban érte el, amikor "Az olimpiai játékok története" című munkáját az amszterdami olimpián arany éremmel jutalmazták. Ő maga az Esztergomban értesült olimpiai győzelméről. Bár tanári állását nem adta fel, ettől kezdve a sporttörténetírásnak szentelte életét. Műve 1929-ben jelent meg először magyar nyelven, majd fordításban a világ számos országában.

Az első művet több mint hetven követte. Sporttárgyú műveit sok nyelvre lefordították. Elismert nemzetközi szaktekintély volt a sporttörténet területén.

1945 és 1948 között minisztériumi főosztályvezetőként a sportügyek intézésével foglalkozott. 1948-tól haláláig tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, a Magyar Olimpiai Bizottságnak pedig a főtitkára volt.

Munkáját számos magas kitüntetéssel honorálták. Szülőfalujában emléktábla, Nagykanizsán középiskola viseli az első zalai olimpiai bajnok nevét.