PÖTRÉTE

Polgármester: Szabó István Önkormányzat: 8767 Pötréte, Kossuth u. 40. Tel: 93/354-009

Térkép a településről

Általános bemutatás

A település a XIII. Század közepétől említik írásos források, először 1269-ben találkozunk vele, Petréte alakban. A név keletkezése bizonytalan, származhat a Petrus személynév magyarban használatos rövidüléses formájából, a Petreréte birtokos szerkezetéből jöhetett létre. Nem kizárt azonban a szláv eredeztetés sem.

Első említésekor IV. Béla hat ekealja földet adott cserébe Csák orvászi ispánnak a zalai vár petrétei és bezzegdi birtokaiból, 1379-ben a Rajky Péter IV. Lászlónak egy 1273-ban kelt oklevéllel akarta igazolni, hogy ő Rajky Pósának és Jánosnak adományozta. Mivel azonban erről az oklevélről kiderült, hogy hamis, Rajky itteni birtokát is elvesztette. Két esztendővel később Nagy Lajos - miután a királyi tanács, mint várföldet, neki ítélte - Fajky Bltaram Istvánnak ajándékozta.

Ezt követően hosszú ideig nem hallunk Pötrétéről, legközelebb 1531-ben, amikor a Rajky családnak 10, 5, míg Sarkan Jánosnak 25 portája volt a településen. 1548-ban 12 új hátat építettek, az 1550-es években viszont elzálogosításra és eladásra került a terület.

1572-ben a birtok a veszprémi püspökséghez tartozott. A török többször felégette, 1666-ban pusztaként, 1690-ben puszta faluként említik, birtokosa ekkor Turupolly Péter volt. 1699-ben 9 adózóról és 2 lakott jobbágytelekről beszélnek a források. 1715-ben a lakosság száma folyamatosan növekedett. A 18. századra a lakosság lélekszáma elérte a 230 főt.

A településen lakó emberek főként földműveléssel és állattartással foglalkoztak. A megélhetésük ebből a tevékenységből volt biztosítva. Az 1900-as évek elejére már az iparos társadalom is kezdett kialakulni. 1920-ban két tantermes római katolikus iskola nyílt meg, ezzel biztosítva az írás olvasás minél nagyobb szintű elterjedését.

A népesség száma az 1960-as évekhez viszonyítva, mára a felére csökkent, a települést az elöregedés fenyegeti. 1848-ban két tanerővel működő iskolát államosítottak. Utána még 20 évig volt a községben alsó tagozatos tanítás, a felsősök azonban már előtte is Hahótra és Felsőrajkra jártak tanulni. 1958-tól kultúrház szolgálta a településen a lakosság kulturális igényeit.

A lakosság katolikus vallás a templomban heti három alkalommal kerül sor istentiszteltre. A község a Felsőrajki körzethez tartozik a jelenlegi háziorvosi szolgálat tekintetében, onnan jár ki rendelni heti egy alkalommal az orvos.

Az 1970-es évek végéig önálló sportegyesület működött, mely 1980-ban egyesült Felsőrajkkal. 1994-ben horgászegyesület alakult, mely jelenleg is tevékenykedik. A település közútjai 1993-ban felújításra kerültek, mindenhol szilárd burkolat van. A községben az egyik oldalon járda kiépítése is megtörtént. A vezetékes ivóvízrendszer 1989-ben került átadásra. A folyékony és szilárd kommunális hulladékgyűjtés is megoldott.

A Község közös körjegyzőséggel működik Felsőrajkkal.

A település határában 1970-től tőzegbányászat folyik. A Pápai Talajerő gazdálkodási vállalat - a Bioland Kft, jogelődje-és a Délság-a Hidroterra Kft. jogelődje - kezdte meg a tőzeg kitermelését, feldolgozását, csomagolását, melyet többek között virág- palánta- és lápfölként értékesítenek. 1972-ben 50 millió forintos beruházással sertéstelep létesült, melyet ma a Backó Kft. üzemeltet. Pötréte működő vállalkozásai, az idegenforgalom megjelenése, az adott lehetőségek kihasználása biztosítják a község fejlődését, előrelépését.


Intézmények

• művelődési ház
  
• könyvtár
  
• templom
  
• sportpálya
  
• orvosi rendelő

• Horgászverseny
  
• Falunap
  
• Búcsú

A Pacsai Vadásztársaság 1995-ben Kft-vé alakult át, 60 állandó taggal. A társaság folyamatosan bővül új tagokkal, melynek anyagi és egyéb feltételei vannak, amit a vadásztársaság közgyűlése határoz meg; a tagfelvételről ugyancsak a közgyűlés dönt.

A pacsai társaság tulajdonát képezi az impozáns pötrétei vadászház is, melynek funkciója sokrétegű. Legfontosabb rendeltetése a vadászaton részt vevő vendégek szállásbiztosítása és teljes ellátása. Az épületben négy kétágyas szoba van, amely egész évben az odalátogatók rendelkezésére áll.

A főszezont május, szeptember és október hónapokra teszik, mivel ebben az időszakban van a legtöbb kilőhető vadfaj vadásztatása. A főszezonon kívül előzetes bejelentés és egyeztetés alapján mindenki számára nyitva áll a vadászház. Szívesen bonyolítanak le családi összejöveteleket ezen kívül hivatalos megbeszéléseknek és tárgyalásoknak is helyet adnak. A vezetőség a terület bővítését és az épület befogadó képességének növelését tervezi.

Továbbiakban a fővadász úr kitért az egyéb működésekre is. Elmondta, hogy a pacsai vadásztársasághoz 13600 ha terület tartozik, mely nagyvadban jócskán bővelkedik, A legnagyobb hányadát a vadállománynak a gímszarvas teszi ki, melynek kilövési ideje szeptember és október hónapra, a szarvasbőgés idejére esik. A fent említett vadfajt szívesen lövik a külföldi vendégek.

Évente 170 vendég keresi fel a vadászházat ebből 80-90 fő magyar, a többi pedig külföldi látogató. A gímszarvas kilövések számát körülbelül 140-re becsülik évente. Ebből 25-30 eladásra kerül, átlagosan 4-5 trófeát bírálnak aranyérmesnek.

A másik kedvelt vadfaj melynek a vadászati szezon májustól szeptember hónapig terjed, az őzbak. Ugyancsak nagy számban fordul elő a területen. Kilövésre kb 130 darab kerül éves szinten. Ami még említésre méltó az a vaddisznó (kan, süldő, malac) ami ugyancsak egész évben lőhető és éves szinten 180 darab kerül terítékre. A szárnyas vadak lövése nem igazán jelentős mivel vadkacsából, fácánból nem sok van a területen.

Ha valaki megfelelő engedéllyel rendelkezik, és vadászni szeretne, hol keresheti a társaság és a vadászház tájékoztatóit, árajánlatait?

- A pacsai vadásztársaság szerződésben álla egy vadászati irodával, amely felénk közvetíti a belföldi és külföldi vendégeket- mondja a fővadász. - A lehetőségek, szolgáltatásaik, árakkal prospektusokban fel vannak tűntetve, és a sokrétű program közül bárki kedvére és pénztárcájához mérten szabadon választhat.

Milyen a vadásztársaság éves költségvetése, és mennyi pénzből gazdálkodnak?

- A vadásztársaság eddigi tevékenysége nyereséges volt, ezért bővítésen és új területek vásárlásán is gondolkodik a vezetőség. Az éves költségvetésünk 30-35 millió forint. A társaság fenntartása és az anyagi javak biztosítása főként az eladott vadak utáni bevételből származik. Ezen kívül a vadásztatásokból a vadászházban történő szolgáltatásokból, valamint a trófeák értékesítéséből is jövedelemre tesznek szert.

A társaság a Zalaegerszegi Vadhűtőházzal van közvetlen kapcsoltban és a kilőtt vadakat feléjük értékesítik. A beszélgetés végén egy idézet is elhangzott, amely a vérbeli vadász gondolatait tükrözik.

"Nagy valószínűséggel, néhány tízezren kölcsönösen hordozzuk génjeinkben az ősi foglalkozásból emléket. Összeköt bennünket a természet iránt való tisztelet, aggódás és az a nehezen megfogalmazható út, mely a vad elejtéséig vezet: a VADÁSZAT."

Információ
Zsernoviczky Károly, Irodavezető fővadász
8767 Pötréte, Vasút u. 2.
Tel: 93/354-178

Szabolcsiné Tolnai Terézia